Emberkék!

Köszönöm a komikat, a nézettség növekedését meg mindent. Olyan cukik vagytok…

A részről annyit, hogy embertelen rossz, de ígérem innentől majd alakul. Hagyományos sztorinak látszik majd, de ígérem más lesz. Olvassatok Komizzatok!!

UI: Köszönjük a képeket Dorcinak és Fanninak, valamint a sok segítséget az írásban!!

                                                                                       Giccah

„Azokért az estékért élünk amikre nem emlékszünk, azokkal akiket soha nem felejtünk”

Dél körül a telefonom csörgésére keltem. Tudni illik, én reggel valami elviselhetetlen morcos vagyok ezért, hangos szitkozódások közepette vettem fel a telefont és anélkül, hogy a hívó nevére pillantottam volna, beleszóltam.

– Mi van? – hangom dühös és egyben álmos volt, de amikor meghallottam ki beszél a vonal túlsó végén szégyenemben úgy elpirultam akár egy paradicsom.

–  ÖÖÖ… Szia Steph! Úgy hallom felkeltettek, nem akartam! – mondta megilletődötten, valószínűleg nem ilyen stílusra számított.

– Dehogyis én kérek bocsánatot – mondta továbbra is ultrapiros fejjel – De amúgy mit szerettél volna?

– Jajj igen… Szóval csak annyit akartam kérdezni, hogy ma délután hattól rá érnél-e? Mert csaphatnánk egy görbe estét nálunk..,. tudod, ismerkednénk, buliznánk meg ilyesmik? És meg is ígérted tegnap, úgyhogy ezt csak tényként közlöm veled – hadarta Zayn és hallottam, hogy közben nevet.

– Figyu, benne vagyok, ott leszek meg minden.. Csak hol laktok?

–NE aggódj, inkább érted megyünk mert a szőke fejeddel, sosem találsz ide.

–Ez nem szőke, hanem barna tyúkeszű!! – mondtam nevetve majd letettem a telefont.

*5 órával később*

KIRÁÁÁLY VAGYOOOK!… 3 interjút és egy dedikálást lenyomni 5 óra alatt és még állok is a lábamon, azt hiszem, megérdemlem ezt a titulust. Most viszont gondban vagyok. Olyan problémám, van, ami a 21. században szerintem minden nőnél előfordul. 5 szó és egy kérdőjel és egy megoldhatatlan probléma --> MI A FRANCOT VEGYEK FEL? Na, igen tényleg nem tudom. Nem öltözhetek ki nagyon mert nem nagyon szeretném, hogy közönségesnek gondolnának és azt hinnék egy khm… vagyok. De akkor mit?

Végül a jó öreg Stephanie stílusnál maradtam, ami egy igazán egyszerű szett lett. Egy szaggatott farmer, egy fehér póló valamint egy barna csizma alkotta a szettemet.. Hajamat egyenesre vasaltam, fejemre egy sapkát húztam, majd egy alap sminket dobtam fel. 

Elégedetten mértem végig magam a tükörben.

– Hmm.. Ahhoz képest, ahogy ezelőtt egy órával förtelmesen néztem ki maga vagyok a megtestesült gyönyörűség – kuncogtam magamban, amikor csengettek. Továbbra is fülig érő vigyorra nyitottam ajtót.

– Hali Malik! – köszöntem majd megöleltem. Fura, hogy egy napja ismerem, mégis annyira közel érzem magamhoz, bár ez szerintem fordítva is így van. – Jah és szió göndör gyerek! – intettem a „sofőrnek” is.

–Szia, kislány!De jól nézel ki! –ölelt vissza Zayn. Majd illedelmesen kinyitotta nekem az autó ajtaját és beült mellém hátra.

– Készülj életed legjobb estéjére. Amit még 120 évesen is emlegetni fogsz, mert ez lesz az évezred legjobb magán bulija, higgy nekem – szórakoztatott minket Herold. 

–Majd meglátjuk Göndörkee, majd meglátjuk. –mondtam sejtelmesen majd fejemet Zayn vállára hajtottam. 

*4 órával később*

– ÁJEMSZEKSZIENDÁJNÓVIT – ordítottam önkívületi állapotban, atom részegen miközben Harryvel, hogy is mondjam elég érdekesen táncoltunk. Soha nem gondoltam volna, hogy öt fiúval ekkora bulit lehet csapni.

– Jól nyomod cica – hallatszott Harry hangján, hogy ő sem igazán szomjas.

– Részegen sem vagyok senki cicája – nevettem majd, ahogy leállt a zene ledobtam magam a kanapéra. Ekkor még nem sejtettem, hogy jön józan Payne bosszúja.( xD)

– FELELSZ VAGY MERSZEZZÜNK!! – kiabálta a drága, aminek rajtam kívül mindenki örült (rosszat sejtettem na) de kénytelen,kelletlen módon belementem. Török ülésbe ültünk középre pedig egy kiürült vodkás üveget raktunk. Engem ért a „hatalmas megtiszteltetés”, hogy én pörgethettem elsőnek. Amíg forgott az üveg csak ez járt az agyamban. Csak ne Lou-t csak ne Lou-t … Hála a jó égnek az üveg Zayn előtt állt meg.  A szívem hatalmasat dobbant okosan kell kérdeznem!

– Nos, mit gondolsz rólam? – kezdésnek elég ez a kérdés, úgyis elég infót tudok már erről.

– Hát egy nagyon csinos lány vagy, aki rendkívül jó arc és egy iszonyat nagy party állat…. És egy olyan lány akit szeretnék jobban megismerni – mondta. A többiek elismerően hümmögtek, én pedig csak remélni merem, hogy nem az alkohol beszélt belőle.

A gyenge kezdést olyan szintű durvulás követte, hogy az elmondhatatlan. Konkrétan Niall nyomott nekem egy sztriptíz féleséget, aztán én is egy hasonlóval boldogítottam Harryt. Liam lesmárolta Niallt ( jajj Danielle)  majd Liam kérdezett tőlem.

– Mi volt a legdurvább szexbaleseted? – kérdezte úgy, mintha csak az időjárásról érdeklődne.

– Nem mondom meg!!!! – azzal ittam,ledobtam a pólóm és már csak fehérneműben ültem a fiúk előtt. Áh, ne legyünk közönségesek, gratulálok Stephanie.

– Oké! Haroldka te jössz! – az üveg most is rám mutatott. Fantasztikus. – Merek! – tudtam, hogy még egyszer megkérdezi az előzőt, ezért megakadályoztam minél hamarabb.

– Merd elmondani, hogy mi volt a legdurvább szexbaleseted!! – vigyorgott, mint a töklámpa.

– Istenem de troll vagy! Na, jó szóval az akkori pasimmal eléggé, hm.. Közel kerültünk egymáshoz egy történelem szertárban, és hát a ruhák repültek rendesen, meg értitek. Amikor már majdnem megtörtént benyitott a tanár a pasim elejtett én meg meztelenül bele a 600 térképbe, amik, mint a dominó úgy borultak és kiverték az ablakot. – meséltem nem valami lelkesen, és duplán megcáfolva a "ne legyünk közönségesek" című haditervet. A srácok viszont röhögtek és ilyen „mekkora balfasz”, meg „milyen szerencsétlenek” szavak hagyták el a szájukat. Ezután rajtam volt a pörgetés sora. Imámat elmondtam,hogy kit nem szeretnék, eközben az üveg lassult, folyamatosan lassult és egyértelműen, félreérthetetlenül Louis Tomlinsonra mutatott.

– Akkor mi van, ha olyasvalakire mutat az üveg, akihez nincs kérdésem? – kérdeztem. Kicsit sem ciki a szituáció… Furcsálltam, hogy Lou aki mindig pörög és viccelődik ma nagyon csöndben volt, de most megszólalt:  – Menjünk tovább. Niall te jössz…–a szőke gyerek Lout pörgette, akinek azonnal nyomta is a feladatát.

–Figyeljetek srácok… Lehet, hogy most tovább rontok a helyzeten, de ez így szörnyű és mivel Louis nem bír közeledni vagy legalább megbeszélni a kétszáz éve történt dolgokat ezért, csókold meg Stephaniet! – az állam a földet súrolta.. NEM TEHETI!BIZTOS,HOGY NEM! Milyen megoldás ez?Hogy gondolja Niall ezt egyáltalán? Azonban Louis nemes egyszerűséggel felállt a következő pillanatban pedig ajkait az enyémekre tapasztotta. Egy darabig ficánkoltam, majd egy hatalmas lökéssel eltaszítottam magamtól.

– Azt hiszed ezzel meg van oldva minden?! Barom… – sziszegtem, úgy hogy csak ő hallja.

–  Ööö megyünk táncolni – próbálta oldani a feszültséget Zayn. Én pedig egy felbontatlan Jim Beam üveg és egy ulracuki fiú társaságában elindultam táncolni.

Az este innentől kezdve elmondhatatlan jól telt. Zayn-nek sikerült elfedtetnie velem minden gondom. Viszont az elfogyasztott alkohol hatása egyre jobban jött ki rajtam, és utolsó emlékem az volt, hogy Zaynnel száj a szájban megyünk fel a lépcsőn...;)