0.Prológus

Első blogom, szóval nem kiröhögni! :)


Kezembe egy mikrofont nyomtak, majd felmentem a színpadra. Izgatottan és remegve álltam meg a közepén.
– Stephanie Nicole vagyok, és egy saját számot szeretnék elénekelni - mosolyogtam a zsűrire. Intettek, hogy kezdhetem. – Little 15, you help her forget the world outside.. - kezdtem bele a dalba, de minél közelebb értem a végéhez, annál bátrabb és bátrabb voltam.
A dal végén a közönség állva tapsolt, és már csak azon kellett aggódnom, hogy a zsűri tovább juttat-e.

– Igen!

– Igen!
– Sajnálom, de még nem!

Márcsak egy igen hiányzik, és végre egy lépéssel közelebb leszek az álmom megvalósításához.